A vár története
Védelem a tatárok ellen
Az 1241-42-es tatárjárást követően IV. Béla király lehetőséget adott arra és szorgalmazta azt, hogy alkalmas helyen kőből készült várak épüljenek. Célja az volt, hogy az ország területén védekezésre és menedékre alkalmas helyek biztosítsák az adott környéken élő lakosság védelmét.
Hollókő várának legkorábbi részét, az öregtornyot, az itt birtokos Kacsics nemzetség Illés ágából származó I. Péter építette az 1260-as éveket követően. Ezután vagy ő, vagy fia Mikus keríthette körbe a tornyot egy magas kőfallal, amelynek belső gyűrűjében egy palota részt is kialakítottak. Péter fiai közül Mikus Hollókő, Leusták Somoskő, II. Péter Baglyaskő, Mihály pedig Sztrahora várát építette és tartotta birtokában a XIV. század elején.
A király ellenében
Amikor 1310-ben Csák Mátéhoz csatlakoztak I.Péter fiai, e várak is a szövetséget erősítették. 1311-ben Csák Máté és Károly Róbert között ellenségeskedés tört ki, és fegyveres összetűzésekre került sor.
1312-ben a rozgonyi csata után, Károly Róbert Hollókő várát ostromoltatta, de bevenni nem tudta. A várat a hozzá hű Szécsényi Tamásnak adományozta 1313-ban, melynek birtokába a budai káptalan csak 1327-ben iktatta be. Ennek oka az volt, hogy Hollókő erősségét Csák Máté 1321-ben bekövetkezett haláláig, a hozzá hű szövetségesek tartották kézben.
A Szécsényiek kezében
Szécsényi Tamás nem csak Hollókő várát szerezte meg, de a lázadó Kacsics rokonok többi vára is a birtokába jutott. Unokája Szécsényi Frank, aki felvette a Hollókői előnevet, építette tovább a várat a XIV. század vége felé. A várudvar a nagy ciszternával a felső vár alatt kapott helyet. A palota részen egy új emeletszintet, lovagtermet, kápolnát és lakószobákat alakítottak ki. A vár békés időszaka Zsigmond király halálával véget ért. A felvidék egyes részeit megszálló cseh husziták nagy pusztításokat okoztak. Szécsényi László vezetésével 1442-ben Hollókő várában írtak alá fegyverszüneti megállapodást Nógrád és Hont nemesei a Jan Giskra vezette huszita seregekkel. A fegyveres összetűzéseknek Hunyadi Mátyás trónra kerülése vetett véget. A Szécsényi család 1460-ig birtokolta az erősséget. Szécsényi László Hollókő várát tartozékaival együtt 1454. október 27-én a sági konvent előtt 16.000 forintért vejének, Losonczi Albertnek zálogosította el, majd 1455.április 30-án a budai káptalan előtt két leányának Hedvignek, Losonczi Albert feleségének és Annának adományozta, mivel fiú örököse már korábban meghalt.
A vár teljes kiépítése
Az 1461. június 29-én kelt oklevél szerint Mátyás király, Guthi Országh Mihály nádornak és Losonczi Albertnek új adomány címén adta Hollókő várát, az ország felső részeiben vezetett hadjáratok idején szerzett érdemeik elismeréséül. Az adományt a király 1481.július 29-én megerősítette, és a beiktatásra a székesfehérvári konventet utasította.
A Guthi Országh és a Losonczi család birtoklásának idejében került sor a palotarész reneszánsz stílusban való tovább építésére, valamint az alsó vár védelmének tovább növelésére.
Végvárak sorában
1541-ben a törökök csellel elfoglalták Budát és uralmuk alatt tartották majd 150 évig. Hollókő ekkor a végvárak vonalába került. 1550 augusztusában Kapitány György, a vár volt kapitánya a Szandai vár török parancsnokával, Hubiár agával vívta meg híres párviadalát, amelyről Tinódi Lantos Sebestyén is éneket szerzett.
A török terjeszkedése során, 1552-ben, Ali budai basa Zsáki, vagy Sághy András és Imre várkapitányoktól ellenállás nélkül foglalta el a várat, és először 50 majd mindössze 24 főnyi őrséget helyezett el benne.
Visszafoglalása 1593-ban történt meg, amikor Pálffy Miklós és Tiefenbach Kristóf a török által elhagyott várat is felszabadította. A Köprülü Ahmed aga vezette török sereg 1663-ban ismét elfoglalta Hollókőt Berki Mátyás és Nagy Orbán parancsnokoktól, akik Érsekújvár elestének hírére a várat feladták.
Hollókő várát, Bécs felmentése után, 1683-ban Sobieski János lengyel király szabadította fel a török megszállás alól.
A dicső múlt vége
I. Lipót király 1701-ben elrendelte az ország belsejében lévő várak lerombolását. Hollókő várát is pusztulásra ítélték. A II. Rákóczi Ferenc fejedelem által vezetett szabadságharc azonban még megmentette a várat egy rövid időre.
Ebben az időszakban Nógrád megye a kurucok fő bázisa lett, és itt Szécsényben választották Vezérlő fejedelmükké az ország rendjei II. Rákóczi Ferencet. Hollókő vára a hadi eseményekben már nem vett részt. Raktárnak és szállásnak használták csak. 1711-ben a szatmári békekötés után a várat viszont elkezdték lerombolni. Az összeírásokban ezután már romként szerepel.
A vár feltárását 1966-ban kezdték el. Az azt követő harminc évben a falait megerősítették, és megkezdték a helyreállítását. 1996-ban adták át a várat, és nyitották meg a kiránduló közönség számára. 2014-15-ben újabb helyreállításokat végeztek.
További helyreállítását tervezik.